Kifejezetten sajnálatos számomra, hogy a Horvat Anita és Varga Dávid által tartott mikrotanításon nem tudtam ott lenni, ugyanis egy nagyon érdekes és fontos témát tanítottak: az expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus és szürrealizmus avantgárd irányzatokról volt szó (a mikrotanítás tervében is említésre kerül, hogy ez a téma alkalmas olyan általános értékek, gondolkodásmódok bemutatására is, mint a szép relativitásának érzékelése, az egyéniség kimutatása, a kreativitás bátor felvállalása). Ez volt az IKT-kurzus során az egyetlen magyaróra, így magyar szakosként kár, hogy nem tudtam ott lenni. Jobb híján a mikrotanítás tervéről írok tehát reflexiót.

A motiváció felkeltése gyanánt az órát tartók avantgárd alkotások megmutatásával próbálták asszociációkra bírni a "tanulókat". Ez véleményem szerint azért is alkalmas motiváló módszer, mert kvázi nincs rossz válasz, nem tényanyagokra vagy folyamatok megértésére kíváncsiak, hanem egyéni benyomásokra. Ráadásul az avantgárd művek elég megosztóak, így ha valakinek az a véleménye, hogy pl. ez szerinte nem is műalkotás, akkor azt valószínűleg aligha tudja magában tartani "felháborodottságában", így a passzivitásra is talán kisebb az esély, mint hagyományos frontális bemelegítő kérdések esetében. Bár nem voltam ott az órán, biztos vagyok benne, hogy az óra vége felé alkalmazott színes játékok is motiválhatták a résztvevőket (ezekről részletesen lásd a technológiai integrációt tárgyaló bekezdésemet).

Na, kinek mi jut eszébe erről a dadaista műalkotásról? :) (fotoblog.lv)

Ezután frontális tanári kérdésekkel felmérték a "tanulók" előzetes tudását, és frontális tanári előadással átadták az avantgárdról, illetve a dadaista irányzatról az alapvető ismereteket. Ezt követően három csoport alakult ki, amelyek az expresszionizmus, szürrealizmus és futurizmus irányzat jellemzőit dolgozták fel megadott anyagok és szempontok szerint, majd átrendeződtek úgy, hogy az új csoportokban volt minden irányzattal legalább egy korábban foglalkozó tag. Itt minden tag bemutatta az előbbi csoportja kapott irányzatával kapcsolatban szerzett információit és megfigyeléseit. Ezután egyéni munka keretein belül online feladatmegoldás következett a tanultakból, majd házi feladatot is kapott mindenki: egy témát és egy irányzatot kellett húzni, és ezeknek megfelelő avantgárd verset kell otthon írni (ezt szinte biztosan be fogom vetni én is, ha majd ezt tanítom, köszönöm az ötletet :)). Nagyon hatékonynak tűnik a foglalkozásterv alapján a "fél szakértői mozaikként" említett átrendeződéses csoportmunka. A csoportok tehát először a megadott anyagok és szempontok alapján megismerkedtek a kapott irányzat jellemzőivel, majd azokat megfigyelték a megadott versben és képzőművészeti alkotásban. Az ismereteket Google Docs dokumentumban összesítették. Ez szerintem nagymértékben fejleszti a digitális kompetenciákat, illetve a konstruktivista pedagógia alapvetéseinek is megfelel: a diákok felfedezve tanulnak, maguk fedezik fel a műalkotások megfigyelésén keresztül az egyes irányzatok jellemzőit. A csoportok minden tagja kapott egyéni szerepkört: időfelelős, jegyzetelő, kereső - így elkerülhetővé vált, hogy valaki "potyautas" legyen, és gyakorolhatták, hogy a saját munka megfelelő teljesítésével hogyan vállalnak felelősséget mások eredményességéért.

Az óra nagyon gazdag volt a technológiai integráció tekintetében. A Microsoft Office PowerPoint a ráhangoló rész során mutatott műalkotások bemutatására és az instrukciók kivetítésére volt alkalmas, a frontális tanári előadást Mindmeister színesítette (ez látatlanban nem értem, miért indokoltabb a prezinél), a linkek könnyű elérhetőségét symbaloo.com biztosította, a csoportmunka során Google Docs-ban dolgoztak a "diákok", a tudást ellenőrző feladatban pedig learningapps-os tankockát használtak (erről bővebben lásd a szaktárgyi adaptációmat az utolsó bekezdésben). Nagyon igényesnek tűnnek az egy Drive mappában összegyűjtött feladatok, anyagok az egyes irányzatokról. A link birtokában megtekinthetők és szerkeszthetők (akár egyszerre többek által) az egyes anyagok. Így otthon tanulandó jegyzet funkcióját is betöltik. Teljes mértékben indokolt volt a technológia használata az óra ezen szakaszában (is), ugyanis egy igényesen, gazdagon összeválogatott feladat- és tananyagcsomagnak a tanulók elé tárása ezen módon is egyszerű és hatékony (hasonlóan a szakmai blogokon való megjelenítéshez), főleg, ha a symbaloo.com is segíti a linkek közötti eligazodást.

Az értékelőeszközökhöz a Google Docs-ban lévő műalkotásokhoz tartozó feladatleírásokat sorolnám. A feladat egyrészt instrukciót ad arra, hogy keressék meg a "tanulók", hol nyilvánul meg a képzőművészeti alkotásban és a versben az adott irányzat, másrészt viszont példákat is bemutat, hogy milyen jellegű megoldásokkal lehet célra jutni (a szürrealizmusos feladatban pl. ezek szerepelnek: “a festményen lévő szereplők álom-/látomásszerűek”; “a vers következő sorai feltehetően automatikus írással készültek, mert...” - ez utóbbit nevezhetjük nyugodtan mondatkezdeménynek, amely minden esetben sokat segíthet a tanácstalan tanulóknak). A foglalkozástervből még az is kiderül, hogy az órát tartó kollégák szerettek volna az óra végén rövid önértékelést végeztetni a tanulókkal a csoportmunkával kapcsolatban, a Padleten "kiragasztandó" online cetlik megíratásával, ám erre végül technikai okok miatt nem került sor. Talán lehetett volna "igazi" post it-eket is behozni, és így elvégezni ezt a tanórarészt: az ötlet ugyanis nagyon jó, kár, hogy a technika ördöge sosem alszik...

A Learningapps-on szétválogatós feladatot készítettek az órát tartók. Középre bejön egy-egy megállapítás vagy műalkotás, a tanulóknak pedig a felosztott négy részre kell húzniuk, attól függően, hogy melyik irányzatra igaz. Ha nem jó helyre húzzák, piros keretbe helyezi az alkalmazás, tehát azonnal visszajelzést kapnak arról, helyes-e a válasz, és addig próbálkozhatnak, amíg végül sikerül eltalálni. Ez nagyon látványos, színes, nem stresszelő, ám mégis a tudást jól ellenőrző alkalmazás, amelyet magam is szívesen alkalmaznék akár történelemórán is. A reformáció tanításánál fel lehetne osztani evangélikus, református, anabaptista és unitárius mezőkre a felületet, és megállapításokat, képeket (pl. Lutherről, Kálvinról), idézeteket, évszámokat, besatírozott térképeket szétválogattatni a tanulókkal. A foglalkozástervből az derül ki, hogy Legyen ön is milliomos tankockát is készítettek az órát tartó kollégák az alkalmazásban, ami biztos vagyok benne, hogy nagyon motiváló játék lenne egy középiskolás diák számára, ezt is alkalmazhatónak tartom a reformáció  témakörére (de szinte bármi másra is).Talán maga Vágó István is meglepődne azon, hogy magyarórán is lehet Legyen ön is milliomos-t játszani