Kipróbáltam a Bubbl.us nevű online gondolattérkép-készítő alkalmazást, jelen posztban szeretném megosztani a tapasztalataimat ezzel kapcsolatban. Az alkalmazás segítségével színes gondolattérképeket készíthetünk, szerkeszthetünk, oszthatunk meg, menthetünk le igen könnyedén. Sajnálatos azonban, hogy az ingyenes verzióban csupán legfeljebb három gondolattérkép készítése áll módunkban, képeket és fájlokat sem adhatunk így hozzá a mindmapünkhöz, valamint azon funkciókat is mellőznünk kell, amelyek lehetővé tennék, hogy egy link megosztásával bárki szerkeszteni tudja gondolattérképünket, vagy hogy ugyanazon a gondolattérképen több számítógépről is dolgozhassanak egyszerre. Ezen hiányosságok ellenére is egy szimpatikus és hasznos alkalmazásnak tartom a Bubbl.us-t.
A megismert online alkalmazás használatának előnyét elsősorban abban látom, hogy a buborékok a monitoron könnyedén tologathatók, törölhetők, átírhatók, kiemelhető a beleírt szöveg pl. félkövérrel vagy dőlttel, sőt, még az egész gondolattérkép elrendezését is megváltoztathatjuk. Így tehát elkerülhetjük, hogy összecsússzanak az ábra részei, és hogy ne legyen átlátható az ábrázolt anyag (ez gyakran megtörténhet egy papír alapú mindmapen, annak ellenére, hogy a gondolattérkép mint olyan alapvetően pont az átláthatóság kialakítását szolgálja többek között). A Bubbl.us kifejezetten hasznos lehet azok számára, akik vizuális tanulási stílusúak: az alkalmazás ugyanis automatikusan egyforma színű buborékot dob fel a gondolattérkép egyazon szintjéhez tartozó egységek megjelenítésekor. A gyerekek valószínűleg élveznék is, hogy elszöszmötölhetnek a különféle színekkel, elrendezéssel (nekem ez 21 évesen azért már nem jelentett akkora eksztázist).
A Bubbl.us használatát leginkább egy bevezető órán tudnám elképzelni brainstorming jelleggel. Pl. történelemórán egy-egy korszak lezárását követően középpontba lehetne állítani egy fogalmat, és az előző korszakra vonatkozó ismeretek, illetve – középiskolában – az általános iskolai ismeretek segítségével lehetne ebből buborékokat kivezetni. Lehetne akár az Anjou-kor bevezetéseként, I. Károly trónra kerülésének ismertetése előtt az oligarchia szót középpontba állítani, és ebből előbb általánosabb jellegű buborékokat (pl. nevek, jelzők, tevékenységek), majd az általánosabb buborékokból konkrétabbakat kivezetni (pl. Csák Máté, veszélyes, birtoktömbösítés). A tanulók végezhetnék ezt csoportokba bontva. Kezdetnek én megadnék nekik néhány általánosabb buborékot (inkább „könnyebeket”, mint pl. a jelzők – ezt ugyanis kreativitással is tovább lehet vezetni, tényanyag – pl. nevek – ismerete nélkül is megoldható), ezekből egyrészt kivezethetnék a konkrétabb buborékokat (és esetleg ebből még konkrétabbakat is), illetve hátha eszükbe jutna nekik is valamilyen másik általánosabb jellegű dolog, amiből tovább lehet vezetni a kérdéskört. A csoportok ezután bemutatnák mindmapüket, és ki is egészíthetnék egymás ötleteivel a sajátjukat. Véleményem szerint ez egy olyan téma, amely egyben ellenőrzi az Árpád-kori végi politikai viszonyoknak az átlátását, másrészt megalapozza I. Károly trónra kerülésének (és így az Anjou-kor kezdetének) megértését, így mindenképp valami olyan módszerrel kell tanítani, amely során jól kiderülnek az esetleges félreértések, és ami lehetővé teszi minél több dolognak a minél szervesebben való beépítését az egészbe. A gondolattérképet ilyen módszernek tartom.
Egy általam gyorsan összedobott mindmap az oligarchák témaköréhez
A minap készítettem papír alapon, színes filctollakkal egy gondolattérképet egy – nem egyetemi – dolog kapcsán. Elég kaotikus lett. Aztán most meg kipróbált online alkalmazásokra reflektálgatok az IKT-kurzusom követelményeként. Kapásból az jutott eszembe: miért kell online gondolattérkép-készítő alkalmazást használni, amikor ott a hagyományos papír-filctoll kombó is? De összehasonlítva a két produktumot, már azt hiszem, értem, hogy miért. :)
