Az IKT-kurzus utolsó mikrotanítását Plébán Melinda és Tóth Dávid Márk kollégák tartották, és nagyon megörültem, hogy legkedvesebb korszakom, az Árpád-kor egyik eseménye, a tatárjárás volt a tárgyalt téma. Ezen kívül azért is nagyon kíváncsi voltam, milyen lesz az óra, mert rajtuk kívül csak Dani és én tartottunk a kurzus során "tisztán" történelmi tanórát (Dalma és Rita földrajzzal keverték), így érdekelt, ők milyen módszereket, eszközöket fognak alkalmazni.

Az óra elején a motiváció kialakítását ráhangoló játékkal próbálták elérni az órát tartók, melynek során körben álltunk, és plüssbaglyot kellett dobálnunk egy-egy olyan társunkhoz, aki még nem került sorra. Aki megkapta a baglyot, gyorsan mozgósítania kellett előzetes tudását a tatárjárásról, bármilyen ezzel kapcsolatos ismeretet be lehetett dobni a közösbe. Ez a játék sajnos lassan haladt (pedig pörgősen tud csak élvezetes lenni), és sokan nem emlékeztek már semmire középiskolai tanulmányaikból, így vannak kételyeim, elérte-e a célját. Igaz, én motivált lettem, de ez valószínűleg a téma iránt alapból meglévő érdeklődésemnek köszönhető. Szintén a motiválást szolgálta az óra végi kvíz győzteseinek adott édesség, ezzel kapcsolatban azonban egy korábbi posztomban említett kételyeken kívül (nem gazdaságos a dolog; extrinzik motiváció alakul ki; mindig ugyanazok nyernek) újabb szkepszis alakult ki bennem: mi van, ha egy diáknak fáj a foga - mint ezen az órán nekem -, és ebből kifolyólag nem motiválja az édesség? :)

A ráhangolódást követően csoportmunkában kellett dolgoznunk, ezután frontális tanári előadást hallgathattunk meg, végül pedig egyéni tanulói munka keretein belül online kvízt töltöttünk ki. Az órát időben befejezték a kollégák, és maradt idő tanulói kérdésekre is (még szerencse, ugyanis több is volt). A csoportban végzendő közös tanulói munkáról szeretnék bővebben írni -- ez ugyanis sajnos valójában nem is az volt. Négy csoportra bomlott az "osztály", ketten IV. Béláról, ketten Julianus barátról olvashattak szöveget (ha jól értelmeztem, ugyanis a sajátommal együtt összesen csak két csoport munkájába láthattam bele). A tankönyvi leírás jellegű szövegből minél több mindent memorizálnunk kellett, támpontok, irányító kérdések nélkül. Ez fejleszti a munkamemóriát, és elég sok időt is kaptunk rá, tehát hasznos és megoldható volt a feladat. Az sajnálatos volt, hogy nem jutott mindenkinek papír. Miután letelt az idő, egy olyan csapattal ültünk össze, amelyik a másik szöveget olvasta, és el kellett egymásnak mesélnünk, mit olvastunk (szakértői mozaiknak is nevezhetném némi jóindulattal a módszert). A legfőbb problémám az volt, hogy a feladat és az instrukciók nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy legyenek a csoportokban "potyautasok". Simán lehetséges volt, hogy egyetlen ember mesélje el az egészet, az összes többi pedig hallgasson, és akár ne is figyeljen - elvégre mi rossz történhet, maximum nem nyer a kvízben. Az én tanulási stílusomnak speciel jobban megfelel az egyéni munka, ezért ha nem az egyik kedvenc témám lett volna terítéken, s főleg ha nem törióra lett volna, akkor kaptam volna az alkalmon, hogy nem kell megszólalnom, és lazulhatok a csoportmunka során.

Az órán használt technológiai eszközök, alkalmazások között említhetem a hagyományos projektort, amellyel  főként térképeket vetítettek ki a frontális tanári előadás során, illetve az Online Stopwatchot és a Socrative online kvízt. Mindegyik illeszkedett az óra menetébe, nem öncélú volt használatuk. A Microsoft Office PowerPoint véleményem szerint sokszor elengedhetetlen kelléke egy töriórának. A jegyzetelés csínját-bínját még csak tanulgató osztályoknak vázlatot mutathatunk be vele, ezen kívül pedig illusztrálásra is alkalmas. Ezen a mikrotanításon az utóbbi történt, főképp - alig látható - térképeket mutatott be vele az órát tartó kolléga. Tehát a frontális tanári előadás színesítésére, a szóban említett földrajzi irányok belövésére volt leginkább alkalmas. Ez eléggé sikerült, habár véleményem szerint nem a legjobb térképek lettek kiválasztva, és a térkép nem is az egyetlen módja lett volna az illusztrálásnak. Javaslataimról lásd az utolsó bekezdést, melyben saját tanórámra adaptálom a prezentációkészítő alkalmazást.

Egy túlzsúfolt térkép a tatárjárás hadi mozzanatairól (tudasbazis.sulinet.hu)

Az értékelőeszközök között tulajdonképpen csak a Socrative-ot fedeztem fel. 6 kérdésre kellett válaszolnunk egyénileg az óra végén a tanultakból. A válaszok helyességét akkor tudtuk meg, amikor mindenki végzett, ekkor táblázatszerűen láthattuk az interaktív táblán - névvel! - kinek mi lett jó, és ha jól emlékszem, közösen végigszaladtunk a helyes megoldásokon. Fejlesztő értékelésre ez így ilyen formában nem igazán volt alkalmas, ha csak az ellenőrzés volt a cél, akkor megállta a helyét az alkalmazás használata (habár szerintem elég kevés volt a 6 kérdés). Viszont ez esetben hol maradt a fejlesztő (vagy akár nem fejlesztő) értékelés?

Végezetül a prezentációkészítő alkalmazást szeretném adaptálni -- mégpedig egy tatárjárást feldolgozó történelemórába, a látottaknál talán kicsit gazdagabban. Egyfelől mivel 10. osztályos tanulóknak tartanám az órát (sőt, ha tudnám tartani a tantervet, 9.-eseknek), mindenképpen tennék két illusztráló dia közé kulcsszavas vázlatot, a mindenképp megtanulandó nevekkel, dátumokkal, alapvető háttérinformációkkal. Másfelől jobban kihasználnám a térképek adta lehetőségeket, és bevetném a tudasbazis.sulinet.hu oldalon található animált térképet, amelyre kattintva mindig egy adott hadi mozzanathoz tartozó nyilak jönnének csak be (pl. tatár fősereg útja, IV. Béla menekülésének útvonala), jóval kevésbé összekuszálva így a diákokat. A Julianus barát útjaival kapcsolatos leíráshoz sem ártott volna térképet mutatni, önmagában nem sokat ért, hogy elolvastuk, hogy Bunda városába is eljutott, ha nem tudjuk, hol van az (arról nem is beszélve, hogy bár én történelemszakosként legalább azt tudtam, hol van Magna Hungaria, egy tizedikestől ez sem feltétlenül evidens). Harmadrészt pedig képeket is lehetett volna mutatni, akár föld- és kővárakról (erről volt tanulói kérdés is óra végén), akár tatár harcosokról, akár a Képes Krónika miniatúráiról (bár én ezt inkább könyv formátumban adnám körbe). Ami még szintén hiányzott (bár ezt nem ppt-vel oldanám meg), az a primer források jelenléte: nem tartok elképzelhetőnek egy ilyen témájú órát Rogerius mester művének olvasása, elemzése nélkül.

Tatár katonák üldözik a menekülő IV. Bélát (Képes Krónika)